|
Jóga és Önismeret
előadás I. 2009. március 21. szombat Gyógyír – Theca Egészségstúdió 14.00-15.00
Napjainkban a jóga igen népszerű mozgásformává vált, ám sokszor merül feledésbe, hogy tulajdonképpen a jóga mennyivel többre hivatott, mint a test tornáztatása.
Az ősi jógik, mindezt a technikát önmaguk megismerésére és megértésére, a végső valóság felismerésének elérésére dolgozták ki. A mitológia maga Shívától, a Natarajatól eredezteti, aki 8 400 000 testhelyzet közül 84 az emberek számára alkalmasat adott követőinek. (eltérő számadatok)
A KEZDETEK: ÁSZANA GYAKORLAT
A jóga gyakorlásának elején, általában a testhelyzetekkel ismerkedik meg. Jórészt, mert mindenkinek, vagyis a legtöbb embernek akadnak mozgásszervi, vagy egyéb egészségi illetve mentális problémái, melyek a jógához vezetik. Szerencsére mára az orvostudomány és a keleti filozófiák alapjain nyugvó orvoslás jól együttműködik, így lehetséges, hogy a jóga elismert rekreációs technika. Leginkább a fizikai állapot, vagy az abban beálló változás készteti elsőként az embert, hogy változtasson addigi életén, akár a test gyakorlatokon, akár a szemléletmódok megváltoztatásán keresztül.
Mikor elkezdünk a testünkkel dolgozni, lassan átformáljuk azt, hamar észrevehetjük, hogy általános közérzetünk is új irányba fog változni. Test és lélek kapcsolata igen szoros, sőt elválaszthatatlanok egymástól. Ha az egyikben változás áll be, a másikban is tapasztalhatjuk.
A test mindig árulkodik az éppeni hangulatunkról, mentális állapotunkról, de egy a testbeszédben elmélyült tanulmányozó egyértelmű személyiségjegyeket ismer fel, különböző testtartásokban, de még a fizikai állapot is adott lelki hátterekről árulkodik. Az hogy a testtartások kódolják a hangulatot kétségtelen. Magadon figyeld meg, hogy milyen a tartásod, mikor különböző szituációkban vagy benne. Ismerd meg milyen testtartást hordoz a rossz hangulat, félelem, a feszültség, és mindez milyenné változik, mikor örömöt találsz, magabiztos vagy, felhőtlen a kedved. Már azzal is sokat lépet az ember önmaga felé, ha ezeket felismeri, mert képessé válik akár a rossz hangulaton is változtatni, ha mondjuk kihúzza magát… ezek a kódok oda vissza működnek.
Kezdetben az ászanák megmutatják, hogy különböző helyzetekben hogyan állunk helyt, miként vagyunk képesek azonosulni, különböző állapotokkal. a jóga ebben is különbözik a hozzá formailag hasonlatos pilatestől például, hogy nem csak a gyakorlatok kivitelezése, hanem teljes odaadó átélését is hangsúlyozza. Egy-egy ászana önmagában is jelentést és tartalmat hordoz, érdekes felfedezés, mikor felfedik valóságukat.
Példaként: a Virabadrasana a hősi tartás, mint általánosan az álló gyakorlatok fejleszti a magabiztosságot és az önbizalmat. Megmutatja, a kitartást a nehéz helyzetekben. És ahogy a gyakorlat végzésére való képesség fejlődik, úgy követi azt a lélek fejlődése is. mikor gyakorlod ezeket, tudatosítsd a gyakorlat befejeztével, nemcsak a fizikai tapasztalatokat, hanem, hogy mentálisan milyen folyamatokat indított el, milyen képeket, emlékeket idézett eléd. Virabadrát Shíva termtette egyetlen hajtincséből, mert egy nagy áldozati szertartásra nem hívták meg, s párja, az ekkor még Umaként megtestesülő Parvati, szégyenében elégette magát a jóga tüzében. Dühében Shíva Virabadrát teremtette és az áldozatot bemutatókra uszította….
Ez egy igen intenzív gyakorlat. Számos fizikai változást hordoz. Erősíti a bokát, térdet, combot, formálja és edzi a csípő izmait és környékét, mint minden gyakorlatban ebben is edződik az egész szervezet, nincs olyan részünk mire ne gyakorolna valami hatást egy ászana. Végzése közben nyílik a mellkas, ami eleve nagyon fontos az egészség szempontjából, segíti a légzés folyamatát, megkönnyíti a szív munkáját.
A nyitott mellkasnak olyan üzenetei vannak, melyek másokból is pozitív hatást válthatnak ki. Csak vedd észre, milyen egy olyan emberrel beszélned, aki behúzza a nyakát vállai közé, és mellkasát is horpadtan beejti, s milyennek látod akár ugyanazt az embert mikor kihúzza magát, megemelt és nyitott mellkassal, derűsen áll veled szemben.
A mellkas nyitása egyébként is fontos, mert a helyes légzéshez nélkülözhetetlen, hogy a mellkas állapota megfelelő legyen és a légzés szabadon áramolhasson benne, kitöltve egészen a belső teret.
Láthatod, hogy egy gyakorlatnak is milyen sok hatása van.
A test megismerésével már közelebb kerültünk önmagunkhoz. Egy lehetőség már van a kezünkben, melyhez a jóga, mint eszköz elvezetett. Elkezdődött a tudatosság felé vezető út…
ÚJ LÉPÉS A MEGISMERÉSBEN: PRANAJAMA
Egy idő után, mikor a test már elkezdi megszokni a testgyakorlatok és felkészültté válik a helyesen kivitelezett fenntartásukra a főszerepet a légzés veszi át. Maga a légzés is igen fontos jelentőségű. Kiismerésével szintén pozitívan tudjuk befolyásolni közérzetünket, azon felül, hogy a helyes légzés elsajátítása a helyesen működő életfunkciók szempontjából is elengedhetetlen. Függ tőle emésztésünk, kiválasztásunk, idegrendszeri működésünk, hangulatunk, figyelemösszpontosító képességünk. azokban a helyzetekben mikor a testtartásod figyeled majd, azt is tudatosítsd légzésed miként változik meg benned.
A jóga gyakorlataiban idővel megérzed, hogy a légzés tartja fent a pozíciókat, a nagyon aktív nyújtózás mellett, amit persze a légzés milyensége is befolyásol. a gyakorlatok közben szemléld a légzés melyik fázisa segíti a nyújtást és melyik az erősítést.
A légzés közvetlenül hat az idegrendszerre. A bal oldali orrnyíláson keresztül történő légzés az idegrendszer paraszimpatikus tónusát hozza előtérbe, mely a nyugalom, ellazultság és pihenés érzését kelti, míg a jobb oldali orrnyílás a szimpatikus tónust erősíti, amely az aktivitásért, izgalmi állapotokért felel.
Légzésünk kiegyensúlyozottsága az ászanákban és a mindennapi megélések közben is jó ha tudatos, és feszültségmentes marad. a helytelenül végzett légzés túl sok negatív hatást hordoz, ha lehetőségünk van rá, hogy ezeket megismerjük és tudatosítsuk, könnyedén elkerülhetjük őket, de adott helyzetben segítségképp is használhatjuk. Ha ismerjük a légzést, képesek vagyunk megnyugtatni magunkat, vagy épp fokozni teljesítményünket.
A pranajama gyakorlása közben azonban még ennél is több történik. A légzés lecsillapítja a folyton áramló gondolatok folyamát, melyek szüntelenül arra késztetik az elmét, hogy mint egy pillangó gondolatvirágról gondolatvirágra szállva belefeledkezzen a világba annyira, hogy teljesen tévesen azonosítsa magát benne.
Ha a légzés bizonyos szintű uralására képesek vagyunk, megállíthatjuk ezeket a folyamatokat, és ahogy a légzés folyékony folyammá válik, békés csendesség költözik a tudatba mely képessé teszi önmaga megismerésére. A pranajama technikája önmagában is magas szintű tudomány, mely a légzés által ébresztett prána áramlásárról és tudatos áramoltatására tanít. A prána a mindent átható erő, mely magának az életnek a lélegzete, mindent átható megnyilvánulása.
Meditáció
Az ászanák gyakorlata eredetileg leginkább azt a célt szolgálja, hogy a test felkészüljön az ülésre. Képessé váljon a mozdulatlanságra, úgy hogy a benne áramló energiák és érzetek ne ütközzenek akadályba a helytelen tartás miatt. A pranajama elsimítja a gondolatokat. Láthatod, miért eszköz csak a jóga. Nem tesz mást, mint lehetőséget teremt a tanú tudatosság kialakítására, melyben szemlélőjévé válsz önmagadnak és az eseményeknek, anélkül, hogy azok esetleg olyan hatást gyakorolnának rád, ami cselekvőképtelenné tesz.
A mélyebb önismeret a meditáció gyakorlatával kezdődik meg, amikor is felismersz magadban téves azonosságokat és megtanulod elengedni őket. Megérted a benned zajló folyamatokat és meglátod, miben gyökereznek a sokszor már automatizált reakciók, nézőpontok. Minden ami körülvesz, belőled fakad. A dolgok mindig olyanok, amilyenre színezik a tapasztalásod a korábban megélt emlékek és benyomások. Ha ezektől mentesülni tudsz, a világot magadnak teremted, és az épp olyan lesz, amilyennek megszeretnéd élni. Az igazság benned van. Senki sem tudja megmutatni és senki sem tudja átadni. a jógát tanítók, csak iránymutatóid, segítőid lehetnek ebben, de neked kell megtalálnod, önmagadban.
Megélésével a jógának az ember egyre tudatosabb lesz, mind magával, mind a környezetével szemben. Az előbb említett szemlélődés, nem közönyt hordoz, sem elfordulást vagy kivonulást a világból. Csupán arról van szó, hogy nem sodródunk az eseményekkel és nem tesszük ki jó közérzetünknek érzelmeink pillanatnyi hullámzásainak. Megtanulunk megkülönböztetni fontos és lényegtelen dolgokat, hamisságokat és igazságokat saját magunkban. Az élet szabadon és kötöttségektől mentes megélésére vágyik mindenki, de rá kell jönnünk, hogy legtöbbször önmagunkat kötözzük meg. Ha a határainkat és korlátainkat megismerjük és felszámoljuk önmagunkban érjük el a szabadságot, amely valódi és minden külső támponttól mentes.
Persze a jógával kialakított tudatosság aztán számos pozitív változást eredményez. Ha az ember odafigyel magára a tudatosság egyre inkább kiterjed és az életében valóban egy minőségi változás áll be. Figyelni kezd a test jelzéseire, mert képes észrevenni azokat. Így megváltoznak például a táplálkozási szokások, az aktivitás és passzivitás aránya is kiegyensúlyozódik, és nem azért mert bármit is elhanyagolnánk, csupán az energiák megfelelő használata miatt, több erő és idő jut a fontos dolgokra.
A gyakorlásban kialakított tudatosság mindenre kiterjed idővel, s a konkrét gyakorlás közben mindaz amit említettem egyszerre jelenik meg. A jóga lelki gyakorlatot is jelent, tehát egyszerre formálódik benne lényünk több aspektusa is.
Az élet mindannyiunk számára egyedülálló és önmagában véve is csodálatos ajándék. Ha felfedezzük magunkat és felismerjük a lehetőségeinket nagyszerű utazás, mely túlmutat a rohanó hétköznapok felszínes képein. A jóga nem mutatja meg milyen a világ, de megismerhetővé és megélhetővé teszi. Szellemi útként követve még mélyebb aspektusai tárulnak fel, mely magához az istenséggel való egyesüléshez vezet.
A jóga sok ezer éves ősi tradíció, melynek bemutatása és önismereti összefüggéseinek tárgyalása az idő végtelenébe nyúlik. Felszínesen érintettük csupán, mélységeit és különböző aspektusait, de talán sikerül némileg bemutatni, mennyire összetett és mindenre kiterjedő rendszerről van szól. A jóga életmód, és életszemlélet. A benne való létezés teljesebb élethez vezet.
A jóga kifejezés magában hordozza, az egyesülés, iga jelentéstartalmakat sok egyéb mellett. És azt tartja, hogy a körülöttünk kibontakozó világ káprázat csupán. De elsősorban az önálló gyakorlásból származó tapasztalásra épít, ezért nem feltétlen kell, hogy a filozófia súlyát magára vegye aki jógázik. A jóga egy interoceptív, tehát befelé forduló megismerés. A világ bennünk van, önmagunkat kell megértenünk megértéséhez. A filozófiák önmagukban sehova sem vezetnek, az intellektus és az ego határai lekorlátoznak és gátakat szabnak, csak a valódi megélés, az intuitív tudás felszabadítása, mely az igazsághoz vezet, annak válaszához: ki vagyok én?
Érdekes, hogy ennek a kérdésnek a megfogalmazásához, óhatatlanul perifériára kell szorulnia az embernek. Szélsőséges helyzetekben kezdünk el gyakran másképp nézni dolgokat. S ez valahol érthető is. Akinél minden rendben van (vagy legalábbis még nem vette észre, hogy nincs… mert sajnos ezt igen kevesen mondhatják el magukról) nem fog azon gondolkodni, ki ő, miért van itt és egyáltalán mi ez az egész ami körülveszi, mert lefoglalják élete különböző részletei.
Mikor azonban egy nehezebb helyzetbe kényszerülünk, vizsgálni kezdjük a személyiséget és az élet kérdéseit. Nem is lehetne ez a folyamat másképp, hiszen csak a külső perem felől indulhatunk el a belső középpont felé. Ez az út vezet aztán az éntől önmagunkig, a világban levéstől, az élet igazi megéléséig...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
