2010. szeptember 19., vasárnap 13:50
A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap. A délelőtti előadás végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.
A zsúfolt ház és a környező országokból is érkezett mintegy 11.200 érdeklődő előtt tartott tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: "a káros érzelmi berögződések ellen" rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van.
Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot.
A XIV. dalai láma megemlítette: az emberekben van arra képesség, hogy "istenségként vizualizálják magukat". A magunkról és a valóságról való meditálás meghozza a bölcsességet, melynek segítségével istenségként képzelhetik el magukat az emberek egy beavatás során.
Kitért arra, hogy "minden, ami boldogsággal tölti el az embert, más érző lénytől származik, ezért az embernek minden érző lényt szolgálnia kell", sőt a rossz szándékú embereket is meg kell óvni saját tevékenységük negatív következményeitől. "A hálátlanok ugyanis megtaníthatnak minket arra, hogy miként lehetünk türelmesek egymással", s hogyan keltheti fel magában bárki a végtelen odaadás érzetét - fogalmazott.
Mindenki egyszerre beszélt
A délelőtti előadás végén, a beavatási szertartáson a dalai láma felolvasása után azok, akik ezt kívánták, közösen felolvashatták ugyanazt a három versszakos szöveget saját nyelvükön, amit már korábban kiosztottak. Ennek célja a megvilágosodás szellemének felkeltése volt. Ezután megtisztított vizet osztottak ki, s ezt a közönség tagjai a tenyerükből ihatták meg. Ez a szertartás az emberi tudat megtisztításának jelképeként szolgált.
Angol-amerikai befolyás
Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.
A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.
Ezt követően a korábban már kiosztott piros szalagokat a résztvevők a homlokukra erősíthették, miközben a beavatandóknak el kellett képzelniük, hogy ők az istenség megnyilvánulásai. Ezután a végtelenről és az ürességet felismerő bölcsességről meditáltak a résztvevők, melynek célja a melegszívűség felkeltése volt, később pedig a Csenréziről, a szeretet Buddhájáról elmélkedtek.
A szertartás végén bóddhiszatvafogadalmat tehettek, akik akartak. Ez a szöveg az önzetlen hozzáállásról és a békére való törekvésről szólt.
A dalai láma délutáni, Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában azt mondta, a harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.
Orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.
Szerinte a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig még rosszabb reakciókat szül. A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is, mondta.
A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.
AJÁNLOM AZ OLDALT
