A menstruációs ciklus

A világegyetem dalol és táncol megannyi különböző ritmusban – pl. a hosszú, lassú lekopása a hegységeknek, a kitartó vonulása az évszakoknak, a nappalok és éjszakák váltakozása, a nap körforgása, a hold növekedése és fogyása. Női testben különösen részesülhetünk a kozmosz változásaiban, áramlásában, mert a nő tudata állandóan a termékenység természetére irányul, ami a saját menstruációs ciklusában tükröződik.

Nem engedhetjük, hogy a végtelennel meglévő csöndes kapcsolatunk tudata és ennek értéke elkorcsosuljon és a testtel kapcsolatos beteges aggódássá váljon. Túl sok nő hagyja, hogy a teste korlátozza a tudatát. Tudatosan vagy öntudatlanul, betegnek látják magukat, idegesen figyelik a legkisebb eltérést a ciklusukban, aggódnak és reszketnek a fájdalom legapróbb nyilallásától, a valóságostól vagy az elképzelttől.

Megfelelő tudásra és magabiztosságra kell épülnie testünket vizsgálódó hozzáállásunknak, ami segíti az egészség megőrzését. Meg kell tanulni bízni a testünkben. Fizikai vázunk a természet mesterműve, erős és elegánsan összerendezett.

A legtöbb körülmény között harmonikusan működik, bármilyen beavatkozásunk nélkül.

Az emberi test egy önszabályzó mechanizmus, ami folyamatosan alkalmazkodik, összhangban van a saját szükségleteivel és teljesítményével.

A menstruációs ciklus az eseményeknek egy olyan sorrendje, ami egy fogamzásképes nőnél havonta megjelenik. Az első menstruációtól a klimaxig állandóan ismétlődő folyamat. A menstruáció több annál, mint a méh nem kívánt nyálkahártyájának kilökődési, kiürülési folyamata testből. A menstruációs váladék a vaginán keresztül távozik, elhalt szöveteket és némi vért tartalmaz. Ez ugyan az a vér, ami a testben folyik annyi különbséggel, hogy nem tartalmaz az alvadásért felelős anyagot, ugyanaz a vér és szövet, ami táplálná a petesejtet, ha megtermékenyült volna. Nincs benne semmi tisztátalan alkotóelem, bár lehet, hogy kialakul egy kicsit kellemetlen illat, a távozás utáni bomlási folyamatnak köszönhetően. A menstruáció 3-7 napig tart és kb. 1 csésze váladék ürül ki a testből ezen időszak alatt. Az első menstruáció általában tíz és tizennégy éves kor között kezdődik, de lehet, hogy csak a tizenhét vagy tizennyolc éves korban jelenik meg. Ezt rendszerint megelőzi vagy kíséri a mellek növekedése és a nemi szőrzet növekedése. A menstruációs ciklus 30-35 éven keresztül működik, amit ezen idő alatt lehet, hogy megszakít terhesség vagy betegség. A ciklus megszűnése része az öregedés folyamatának. Az öregedő test kevesebb ciklusszabályozó hormont termel, majd ez véglegesen leáll. Ez az időszak a klimax vagy változó korként ismert.

Peteérés lehet, hogy nem jelentkezik a menstruáció első vagy az azt követő évében. Hasonlóan a menstruáció kimaradása a klimax időszakában nem jelenti azt, hogy a peteérés megszűnt. Néhány nő a menstruáció befejezését követően egy vagy két évig még termékeny marad. Mivel nincs szigorú vagy egyértelmű szabály, újra hangsúlyoznunk kell, hogy az élettan csak egy keret, amit ki kell egészíteni az egyéni test tudattal.

A fájdalmas menstruáció

Nőnek születni átoknak tűnik az összes olyan a nőnek, aki szenved a fájdalmas vérzéstől. Az elmúlt néhány generáció alatt ez a probléma olyan széles körben elterjedt, hogy ma már úgy tekintik, hogy a menstruáció „normális” velejárója számos fizikai betegségtünet és az érzelmi lehangoltság. De hallunk olyan történeteket is, vagy talán ismerünk is olyan nőket, akiknek a menstruáció nem kín, de ezt a néhányat úgy tekintik, mint ritka szerencséseket, akik valahogy megmenekültek a nőiséggel együtt járó szenvedéstől. Az időszakos fájdalom, mint bármelyik más

fájdalom egy jelzés, hogy valami nincs rendben a testben, és a test nem fogadja el ezt a visszatérő szenvedést bamba tehén módjára.

A jógán keresztül, pozitív hozzáállással megszüntethetjük a havonta jelentkező fájdalmat és újra felfedezhetjük az egészséget, ami női örökségünk.

A menstruációs problémák annyi elkeseredést okoznak, mint a közönséges megfázás és az orvosi beavatkozás is éppen annyira korlátozott. Az ezen a területen dolgozó néhány kutató egyike Dr. Katherina Dalton leszögezte, hogy a „női fájdalom” nem egy, hanem két elkülöníthető probléma.

Görcsös fájdalom az alhasban jelentkező görcsökkel és akut fájdalommal jellemezhető, ami kezdődhet émelygéssel és hidegrázással. Általában a huszonöt év alatti nőknél jelentkezik és az első gyerek születése után, eltűnik.

Vérbőség szörnyű feszülő érzés, amit az orvosok pre-menstruációs tünetnek neveznek. Nehéz, nyomasztó fájdalom az alhasban és a hát alsó szakaszán, ami lehet, hogy három-négy nappal a vérzés előtt kezdődik. Vannak nők, akik észreveszik, hogy a melleik megduzzadnak és feszülnek, felpuffad az alhas vagy egy általános felfújódottság érzés van a testben. A nagyobb folyadék visszatartás miatt az időleges súly akár három kilóval is megnövekedhet és jelentkezhet émelygés is. A fejfájás, a merevség, és a székrekedés is közismert tünetek. A legrosszabb mégis az idegesség, a depresszió, a lehangoltság, ami havonta ezt az időszakot érzelmileg nehézzé teszi. Mind fizikai mind pszichikai téren a vértolulás intenzitása csökken, amikor a vérzés megkezdődik, megkönnyebbülünk

A menstruáció, mint probléma, minden életkorban jellemző a pubertástól a változó korig és úgy tűnik, hogy minden terhességgel csak rosszabbodik. Bár az orvostudomány nem tudta kétségeket kizáróan kideríteni, hogy mi okozza ezt a fájdalmat, Dr. Dalton és Dr.Carey és Pinkerton szintén, a hormon egyensúly felbomlását okolja a görcsökért és a vérbőséggel összefüggő problémákért. A görcsös fájdalomkor túl sok az prosterone a testben, a vérbőség pedig a megnövekedett östrogén miatt van. Egy másik kutató, Dr. Elizabeth Connel szerint a méhgörcsök a prostaglandin magas szintjével magyarázhatók. Ezeket a hormon-szerű anyagokat a méhfal nyálkahártyája termeli mielőtt leválna. A progesteron hiánya (amit a megnövekedett ösztrogént szint jelez) okozza a sejtekben a nátriumvisszatartást miközben a kálium kiürül. Ennek számos következménye van az ingerület átadásra az idegrendszer és az agy esetében, ami a megfelelő nátrium és kálium aránytól függ. Úgy tűnik, hogy hormonegyensúly megbomlás szintén élettani gyökere az érzelmi sérülékenységnek a menstruációs időszaka alatt.

A jógikus megközelítés

Az orvosok általában a menstruációs problémákat fájdalomcsillapítókkal és hormon készítményekkel (fogamzásgátló pirulák) kezelik. A nők egy bizonyos százalékának a szájon át szedhető fogamzásgátlók, könnyebbé teszik, és csökkentik a vérzést. A tabletták, még a legjobbak is, kockázatosak, és nő azoknak a nőknek a száma, akik nem szeretnék használni ezeket. A jóga, természetes és hatékony módszereket ajánl, toxikus mellékhatások nélkül, és ezek az előnyök túlmennek fizikai hatásokon.

Sok nő kérdezi, hogy biztonságos-e, ászanákat gyakorolni a ciklusuk alatt? Fontos, hogy sose erőlködjünk, de ezen a szokásos elővigyázatosságon kívül nincs más ok, ami eltiltana a gyakorlástól. Egy riporter megjegyezte: „Az orvosok többsége manapság abban hisz, hogy a nők nemcsak, hogy bármikor részt vehetnek kimerítő tevékenységben, de ebből, még előnyük is származik. 1965-ben egy tanulmány összehasonlított 65 női úszót és 138 olyan diákot, aki nem atletizált és kiderült, hogy az úszók sokkal kevesebb menstruációs problémától szenvedtek.”

A sirshasana (fejállás) és a sarvangásana( vállállás), nem javasolt a menstruáció alatt, de a vajrasana, shashankasana, marjariasana és a hasi légzés a shavasana segíti a görcsök feloldását. A vértolulás okozta fájdalomtól a megkönnyebbülés a menstruációs vérzés csúcsán következik be, amikor a folyás felgyorsul a méh összehúzódások miatt az orgazmushoz hasonlóan. Ezt figyelembe véve, a moola bandha gyakorlása különösen előnyös lehet, de azonnal abba kell hagyni, ha a tudatkiesés első jele vagy más kellemetlen érzés jelentkezne. A menstruációs szünetekben, egy kiegyensúlyozott ászana programsor harmonizálja a hormontermelést a mirigyek finom összehangolásán keresztül. Az ászanák masszírozzák és összenyomják a mirigyeket és a belső szerveket, az elhasznált vért kiüríti és friss vért juttatnak a keringésbe. Az összes mirigy és ivarszerv tónusban van és erősödik. A meditáció gyakorlása, különösen a jóga nidra és antar mouna, szintén segít megszabadulni a feszültségtől, amely megzavarja a fizikai és érzelmi harmóniát.

A tiszta gabona és zöldség diéta segít a menstruációs problémákban. A magas fehérje tartalmú étkezés, különösen ami húsra alapozott, kétségkívül megnöveli a problémát és érdekességként megjegyezhetjük, hogy a vérbőség elterjedtsége összefügg a gazdag országok megnőtt húsfogyasztásával. Visszatérve az egyszerűbb vegetárius étkezésre számos nő drámai javulásról és sokkal enyhébb vérzésről számolt be. Még azok is, akik folytatták a húsevést, de csökkentették a kávé és a mesterséges élelmiszerek fogyasztását, különösen a cukorét, a fényezett fehér rizsét és a fehér lisztből készült termékekét, könnyebben viselték a menstruációt. Érett banánt és friss narancsot kell enni vagy limonádét inni a ciklus környékén, hogy kompenzáljuk a csökkenő káliumot ami megzavarja az idegrendszert.

Az a ciklussal járó fájdalom nem elképzelt, hanem nagyon is valóságos és gyakran kétségkívül fizikai okai vannak. De számos esetben ezt eltúlozza a negatív vagy zavaros érzelmi hozzáállás általában a szexuális érzésekkel és szexuális tevékenységgel kapcsolatban. Gyakran van egy mögöttes bűntudat is, így azt érezzük (lehet, hogy öntudatlanul), hogy a fájdalom valamiféle büntetés a szexuális életünk valóságos vagy az elképzelt bűneiért. Ez a félreértelmezés könnyen megerősödhet a pubertás korban, amikor a menstruáció egyszerre jelentkezik a bizonytalan vágyakkal. Egy fiatal nőkre kiterjedő ausztrál kutatás résztvevői elmondták, hogy nagyon súlyos fájdalomtól szenvedtek és egy vagy akár több napot is kénytelenek voltak emiatt ágyban tölteni. A résztvevő a nőket egyenként kérdezték ki és a jóga nidra technikájához hasonló módszerű relaxációs foglalkozások sorozatát használták. A terapeuta végigvezette őket több alkalommal váltakozó, sorrendben a testtudatosításon, aztán az olyan képek sorozatán, amelyek kapcsolódnak a fájdalomhoz és a menstruációhoz magához és megfelelőek a „téma iránti érzékenység megszüntetésére”. Az eredmények sikert hoztak, a feszültség, a fájdalom és az ágyban töltött idő csökkenéséről számoltak be a kísérleti alanyok. Hat hónappal később a résztvevőknek több mint a fele még mindig fájdalommentes ciklusról beszélt és általában is egy pozitívabb hozzáállást mutatott a menstruációhoz.

Hagyományok

Számos primitív társdalomban az első menstruáció a szexuális érettség jele és megünneplik, mint a nővé válás eseményét. Mégis a legtöbb kultúrában szégyen és titok övezi, de van ahol teljesen tabu. Ez utóbbi hozzáállás tudatlanságon és babonán alapszik. Különösen az iszlám, hindu, zsidó nőknél, akiknek egy rituális megtisztuláson kell átmenni minden havi ciklusuk után. Ez nagyon megnehezíti, különösen a fiatal lányoknak, hogy elfogadják a testük természetes működését. A biológiai tényezők gyakran ismeretlenek, és a téma megbeszélésének tilalma tovább mélyíti a titkot. Ez a legfontosabb tényezője a „női fájdalomnak” és feszültségnek, ami gyakran kíséri a menstruációt.

A nagy szent Ramakrishna nagyon finnyás volt az ételét illetően és nagyon szigorúan ragaszkodott ahhoz a szabályhoz, hogy a nem brahmin kasztból való személy nem készíthet vagy szolgálhat fel ételt a részére. Csak olyan ételt fogyasztott, amit a templomban készült vagy Sara Devi a felesége főzött, bár a hindu tradíció szerint nők nem készíthetnek ételt a menstruációjuk alatt. Sarada Devi az önéletrajzában leirta, hogy Swami Gamhirananda feljegyezte, hogy Ramakrishna azt mondta „ Látod kedvesem a májproblémáim megnőttek, mert nem főztél nekem ezeken a napokon. Miért nem?” Az anya elmagyarázta „A nők nem főzhetnek senkire ezek alatt a tisztátalan napok alatt” „Ki mondja, hogy nem főzhetnek?” kérdezte a mester. „Főzz nekem, nem követsz el vele bűnt. Elmagyaráznád, hogy melyik testrészed a tisztátalan- a bőröd, a húsod, a csontod vagy a velőd? Tudod a tisztaság és a tisztátalanság az elmében székel, semmi tisztátalan nincs kívül.” Ezután az anya mindig főzött neki. A mester elbűvölten azt mondta „Látod kedvesem, milyen egészséges a testem a te főztödtől.”

Az igazi jelentőségét ennek a történetnek csak akkor tudjuk megérteni, ha felismerjük, hogy Ramakrishna mindig tudatában volt annak, hogy a felesége példa más nőknek a brahmin kaszt asszonyainak a rájuk vonatkozó összes szabály betartásában. A mester inkább meghalt volna, mintsem megsértsen egy olyan szilárd szabályt, hogy elfogadjon akár egy tál főtt rizst valakitől, aki nem a brahmin kaszthoz tartozik.

A menstruáció az általános női fittséggel kapcsolatos érveket is felvetett, különösen a háztartáson kívüli munkavállalás esetében. Széles körben elterjed az a nézet, hogy ezekben az időszakokban a nők szórakozottabbak és sokkal fogékonyabbak a balesetekre és az esztelenségre. (Ilyen hozzáállással nem csoda, hogy vannak nők, akik a menstruációt és a vele járó fájdalmakat a nőiség átkának tekintik) A menstruációt megelőző hangulatváltozásokról pedig azt tartják, hogy komolyan befolyásolják a nők intellektuális képességeit. E kérdést Saron Golub a New Rochelle (USA) főiskoláról megvizsgálta úgy, hogy 50 középkorú nővel végeztetett teszteket a havi ciklusukat megelőző héten. A nők azt állították, hogy idegesebbek és depressziósabbak voltak, mint egyébként és azt tapasztalták, hogy nehezebb volt, koncentrálni és a hatékonyan dolgozni. De a tesztjeikben semmi jele nem volt, hogy bármilyen intellektuális visszaesés lenne a menstruációt megelőzően. Ez az eredmény azt valószínűsíti, hogy a nők sokkal inkább a saját magukról kialakított negatív hozzáállás áldozatai, mint a testükben végbemenő biológiai történéseké.

Ma még él az ortodox brahmin családok körében azaz indiai szokás, hogy a nők elkülönülnek a háztartástól, családjuktól a menstruációjuk idején. Nem mennek a konyhába, a gyerekszobába és nem érintik meg egyetlen családtagjukat sem. Van egy szoba fenntartva a számukra és ebbe a szobába vonulnak vissza legalább három napra. Az elkülönülés napjai alatt a nők maguk mossák a ruhájukat, takarítanak és egy gyapjú takarón alszanak a földön. A szárijuk helyett egyetlen ruhával fedik be a testüket. Ha a gyerekek látni akarják az anyjukat meztelen léphetnek csak be. A negyedik napon rituális öntözéssel a Gangesz vagy másik szent folyó vízéből a házat megtisztítják, a nő megfürdik, megmossa a haját, majd előjön ez elvonultságból. A következő nap imádkozik a templomban és utána visszatér a konyhába és a férjéhez. Sajnos ennek a szokásnak az eredetét elfelejtették és félreértelmezték, úgy mintha a nő bemocskolódna, tisztátalan vagy szennyezett lenne a menstruáció alatt. Pedig tény az, hogy ez a szokás nem a családot védte a menstruáló nőtől, hanem ezt azért vezették be, hogy a nőket védjék. Ebben az időszakban az elkülönülés olyan lehetőséget adott a nőknek, hogy szünetet tarthassanak a háztartással járó kötelességekben, ami egy hagyományos család esetén akár 50 embert is jelentett, és nagyon fárasztó volt. (Sok modern anya kívánja, hogy pár napra minden hónapban megszabaduljon a házimunkától és a gyerekektől.) Ez az elvonulás egy pszichológiai védelem volt a felerősödött érzelmi érzékenység idején. A nő visszavonult a csendes, enyhülést adó saját szobájába ahelyett, hogy a menstruációs ingerültséget vagy a depressziót súlyosbította volna a háztartás

vezetésének konfliktus helyzeteivel, ami könnyen átcsap dühös veszekedésbe vagy kemény szavakba. Így viszont a nők megőrizték az elméjük békéjét és a családi harmóniát. Manapság a nők már nem követik az ilyen finoman kidolgozott elővigyázatosságot és a régi szokások, megszűnőben vannak, mert nem praktikusak. A kényelmetlenségtől és a feszültségtől eltekintve a nők úgy jelennek, meg mint akik elszántan törekszenek, hogy a szokásos tevékenységeket elvégezzék és folytassák a karrierjüket. Sokan úgy találták, hogy ez elégedettséggel tölti el őket, ami megszünteti a fájdalmat. A vizsgálatok azt mutatják, hogy csak annyira akadályozottak ebben az időszakban, mint azok a férfiak, akiknek fájdalmaik vannak a magas vérnyomás vagy gyomorfekély miatt.

A régi szokás mögötti ésszerűség megértése aláássa a tisztátalanság nőgyűlölő mítoszát és önmagában már ez, megszabadít bennünket a szégyentől és sok érzelmi szorongástól. Még ha a ciklus alatti visszavonulás luxusa csak keveseknek elérhető manapság, a napirend átszervezésével lehetséges több pihenést és egyedüllétet biztosítani magunknak ha erre vágyunk. Ha csak egy óránk van, hogy gyakoroljuk az antar mounat ez már pihentet, új lehetőségeket tárhat fel, új perspektívát adhat a dolgoknak. Emlékezzünk, hogy a problémák, amik lehangolnak bennünket a ciklus alatt ugyanazok, amik mindig jelen vannak, csak általában félre toljuk őket, hogy átvészeljük a napot. A megnövekedett érzékenysége ennek a periódusnak tudatosítja őket, és ha van időnk gondosan megvizsgálni, akkor talán még igazi megoldást is találunk.

Az antar mouna során egyszerűen csöndben ülünk és szemléljük gondolatainkat, érzéseinket, ahogy elhaladnak egy pszichikai képernyőn csukott szemünk előtt. Ez a gyakorlás rendkívül felfrissít, feltéve, ha fenn tudjuk tartani az objektív szemlélő magatartását. Semmi sem jó vagy rossz a chidakasha (belső tér) képernyőjén. Amit látunk az a tudattalan kifejeződése, ami csodálatos színekkel és formákkal jelenik meg és úgy szórakoztat bennünket mint egy szürrealista film, de sokkal inkább felfedi az élet igaz jelentését. Az antar mouna lelkileg tiszta teret biztosít és lehetővé teszi, hogy megérintsük önmagunkat azáltal, hogy elismerjük létezésünk olyan területeit, amiről gyakran nem veszünk tudomást. Ahogy a testünk is kiüríti azokat a dolgokat, amire nincs többé szüksége, mi is kidobhatjuk az elhasznált gondolatokat, énképeket, és a legtöbbet hozhatjuk ki az önmegújulás lehetőségéből.

A földnek is megvannak az évszakai, amikor az őszi levelek lehullanak, az életerők lecsökkennek a nagy tavaszi újjászületés előtt. Ha pozitív módon állunk hozzá a legtermészetesebb női folyamathoz, akkor képesek leszünk teljes tudatossággal átélni a menstruációt és annak velejáróit megtapasztaljuk a köteléket a Föld anyával és a kozmosz ritmusához tudunk kapcsolódni.

Az első menstruációtól a menopauzáig

Amikor egy természetes esemény találkozik az érett tudatossággal, akkor vagyunk nyitottak az új tapasztalatra. Ezek a természet spontán beavatásai, új kezdetek, amelyek kialakítják az alapját a felnőttségnek és bölcsességnek. Minden kultúra és társadalom felismeri a fizikai érettség küszöbét, mint azt az időt, amikor az átalakulás és a változás tudatosul. Számos hagyományban a pubertást különleges ceremóniával övezik, ami megszenteli a fizikai felnőttséget és életre kelti a lelket. Ez a megfelelő idő, hogy a lányokat bevezessék a jógába. A jóga gyakorlása fenntartja az egészséget, az érzelmi stabilitást és biztosítja a sarkkövét a sprirituális tapasztalatnak.

A pubertás idején válnak a lányok szexuálisan éretté és képessé a gyerekszülésre. Ez egy több hónapig vagy akár egy évig is tartó fokozatos növekedési folyamat, ami a személyes oldalról mégis hirtelen eseménynek tűnik. Az első jele a lányoknál általában a mellek növekedése, de ezt megelőzheti a nemi szőrzet megjelenése. Az első menstruáció a tetőpontja ennek a fejlődésnek,

jelezve a lányok fizikai érettségét. Ez egyben a kezdete a felnőtt társadalomba való teljes belépésnek.

Sok kultúrában a pubertás számos szimbolikus rítussal övezett. Bizonyos ausztráliai bennszülöttek a fiatal lány csípőjét homokkal temették be, így vettek részt az első vérzésben, és az édesanyja etette és gondoskodott róla egy szent helyen. Később visszatért a törzs táborába, hogy lakomával ünnepelje, hogy belépett az asszonyi korba. India néhány részén kumaripuját (istennő) ünnepelték és ünneplik ma is az első menstruációkor. Az első napján a női létnek a család és a barátok imádattal veszi körül a lányt, mint Shakti -Kumari szűzi aspektusának reinkarnációját, a tisztaság és az ígéret szimbólumát. Kumari később Parvativá alakul aki Síva partnere lesz. A kumarit elárasztják ajándékokkal, virágokkal és bemutatják az első szárijában. Néha fesztivált vagy ünnepi lakomát rendeznek. A negyedik napon egy rituális fürdő után elmegy a templomba, hogy előadjon egy imát, utána részt vesz azokban a tevékenységekben amelyeket a vallásos hindu nők végeznek.

Ezek a rituálék megkönnyítik a nehéz átalakulást és a fiatal felnőtti új státusz nyilvánosan elismertté lesz. Mindazonáltal sok közösség már nem ünnepel ilyen ceremóniákkal és vannak lányok, akiket teljesen felkészületlenül ér az első menstruáció. Sokkal jobb, ha a lányok időben tudnak a testükben jelentkező változásról az édesanyjukkal megbeszélik, hogy ez a folyamat nem káros, hanem normális. Ez az időszak kihívás az anyának és a lányának is, lehetőséget ad arra, hogy szilárdan megalapozzák a nők közötti meleg barátságot a további évekre is. Indiában az anyák félénkek, hogy ilyen témákat megvitassanak, pedig az érzékenységet és egyenességet nagyra becsülik a lányok. Ha az anya úgy érzi, hogy nincs elég tudása a biológiai tényezőkről, akkor itt az idő, hogy felfrissítse, hogy újraértékelje a saját hozzáállását a menstruációhoz, mert a negatív attitűd nemcsak rá nézve egészségtelen, de önkéntelenül át is adhatja a lányának. Ha ez megtörténik, a női lét első tapasztalatát, szerencsétlenségnek élhetik meg a lányok.

A kamaszkort a stresszel és feszültséggel jellemzik, ami a gyors személyes növekedési időszak kísérő jelensége. Az elindult fizikai változások folytatódnak a pubertás alatt és beletelik pár évbe, hogy a hormonális egyensúly beállítja önmagát. Az első években, a ciklus gyakran rendszertelen vagy fájdalmas. A tini lányok meghízhatnak és az arcuk piros foltos vagy pattanásos lesz. A hajlékony és fürge kislányok esetlenekké, ügyetlenekké válnak, ahogyan új testükhöz alkalmazkodnak. Nemcsak a testük válik idegenné, hanem tudatára ébrednek megváltozott szerepüknek és felelősségüknek, ami gyakran érzelmi konfliktust okoz. Ebben az időszakban a lány felismeri a szexuális hajtóerőit és megtanulja kezelni őket. Ezeknek az érzéseknek a kifejezését természetesen megtagadja, letagadja, hogy egyáltalán vannak ilyen vágyai. Lehet, hogy azzal is problémája van, amikor felfedezi, hogy a férfiak nőként szemlélik ők. Vannak, akik ezt természetesnek vagy akár önbizalom erősítőnek is tartják, de számos olyan tapasztalatuk is van amikor, „dologként és nem személyként” tekintenek rájuk. Egy bizonyos időnek el kell telni ahhoz, hogy módszereket alakítsanak ki ennek az „elszemélytelenítésnek” a kezelésére. Az ortodox társadalmakban a lányokat „megvédik" és elrettentik a fiukkal való keveredéstől, vagy akár már attól is, hogy beszélgessenek velük. Természetellenes félelmekkel tömik őket, ami csak fokozza az elidegenedésüket.

A serdülőkorban a lányok a házasságra és az anyaságra való felkészülés növekvő nyomása alatt úgy érzik, hogy le kell mondaniuk a gyermekkor széleskörű szabadságáról. A kislányoknak megengedett viselkedés nem elfogadható a fiatal hölgyeknél, akiknek az energiáit egy sokkal szerényebb viselkedésbe felé terelik. Ebben az életkorban, a lányokban jobban tudatosul a nőiség sztereotip képe – az aranyos, szerető, tartózkodó és mindenekfelett gyönyörű nő. A legtöbben elfogadják ezt a modellt, és próbálnak idomulni hozzá, de szenvednek, ha nem passzolnak az eszményhez. A kamasz lányoknál tipikus, hogy rengeteg ideig vacakolnak a megjelenésükkel és merengenek zavaros érzelmeiken.

Ez az idő az, amikor a lányoknak kompromisszumot kell kötni a saját ambivalens vágyaik, a korlátok és a készségek között, amiket ki kell fejleszteni, hogy a felnőtt társadalom tagjaivá váljanak. Ennek eredményeként a derűs kislány, szeszélyes, haragtartó, dühös, sértődött és dacos vagy ennek éppen az ellenkezője lesz. Kisebb vagy nagyobb százalékban, de számos formában antiszociális vagy önsorsrontó módon viselkedik A gyerekkorától meglévő problémák lehet, hogy súlyosbodnak. Szorongása és konfliktusai ingerültségben, rémálmokban, ágybavizelésben, vihogásban, körömrágásban, hazudozásban, félénkségben, ábrándozásban, érzékenységben vagy sírásban jelennek meg. Néha a lányok viselkedését ez oly mértékig meghatározza, hogy a családja azt hiszi, hogy pszichésen megzavarodott. Gyakran a szülők és a család idősebb tagjai nem értik, hogy mi történik a lányokkal, mivel ők nincsenek tudatában a testi változások és azok elmebeli kapcsolatának. Ilyen esetekben lehet, hogy pszichiáterhez küldik az amúgy is szorongó fiatal nőt, ahol lehet, hogy megszüntetik a tüneteket, de ez nem segíti a változás mélyebb megértését vagy elfogadását. Indiában szertarásokat tartanak, mantrákat énekelnek, de ez sem megoldás.

Természetesen nem mindenkinek ilyen súlyos a helyzete vagy enyhíthetetlen a gyötrelme. A legtöbb lány meg fogja tapasztalni az említett a hányattatásokat az évek során. Ráadásul az érzések nagy intenzitása ebben a korszakban sokkal rosszabb színben tünteti fel a helyzetet.

Mondani sem kell, hogy ez a kamaszlányok édesanyjának is ez egy nehéz időszak. Általában ilyenkor a lányok az anyjukhoz fordulnak, bár az apák is sokat tudnak adni, és ez pontosan azaz időszak, amikor a szülőknek sok támogatást kell adniuk a gyereküknek. Bizonyos elválás elengedhetetlen. Fontos szülői képesség, hogy szabadságot adjunk a lánynak, hogy tapasztaljon és felfedezzen, miközben bizonyos távolságból figyeljük. A jógába való bevezetéssel a nagylelkű anya megajándékozza a lányát bátorsággal és optimizmussal, amire szüksége van azon az úton, ahol megtalálja a saját különleges célját.

"A gyerekeitek nem a gyerekeink

Az életvágy saját fiai és lányai

Rajtatok keresztül érkeznek, de nem belőletek

És bár veletek vannak, nem tartoznak hozzátok " Kahlil Gibran

Indiában volt egy szokás, amit ma csak a fiúkkal folytatnak. Korábban a lányokat is elküldték egy ashramba, hogy egy mester tanítsa őket. Abhigyana Shakuntalan tájékoztatása szerint a lányokat teljes 12 éven át, tanították és beavatták az upanyanam (újraszületés) szertartásba. Ebben az időszakban a lányokat a fiúkkal együtt oktatták, együtt kapták az utasításokat a surja namaszkár, a pranayama végzése közben és a Gayatri mantra gyakorlásakor. Más vallásokban pl. a kereszténységben ez a tanítás megfeleltethető a bérmálásnak vagy a konfirmációnak, de hasonló van Zaraastor követőinél és a zsidóknál is – akik szintén nem tettek különbséget a fiúk és lányok között.

Ebben időszakban, amikor a lányok élete kinyílik és új lehetőségek jelennek meg számukra, egy érzékeny anya elősegítheti lánya helyes döntéseit azáltal, hogy bevezeti a jógába. A jóga gyakorlása előnyös hatással van az egész szervezetre. Szabályozza a szervek működését és kiegyensúlyozza a hormonokat. Az asanák, különösen a surja namaskar, szabályozza a ciklust, kontrollálja a súlyt, kitisztítja az arcbőrt, és biztonságosan levezeti az agresszív energiát. A pranayama és japa ellazít, lecsendesíti az érzelmeket és hozzájárul a pozitív öntudat kialakításához, ami ellensúlyozza a beteges félénkséget. A jóga gyakorlása segíthet az érzelmi stabilitás megteremtésében és olyan magabiztosságot és tartást ad, ami egyébként hiányozik a lányból. Sokkal fontosabb, hogy a jóga gyakorlás megőrzi azt a speciális kapcsolatot, ami a

gyerekek és a belső világuk között van, biztosítva, hogy a felnőtté válás átalakuló időszakában ez a kapcsolat ennek a tudatossága ne szűnjön meg, hanem alakuljon át felnőtt spiritualitássá.

A Védák az élet négy stációjáról beszélnek, amelyek körvonalazzák a társadalmi és spirituális élet szokásos folyamatát. Az első ebben a brahmacharja ashram (tanulás), a fiatalok magatartásának az irányítása, formálása a házasság előtt. Először alárendeltek a szülőknek és a családnak, aztán a fiatal férfiak és nők elhagyják az otthonukat és elmentek egy gurut szolgálni. Ebben az időszakban tovább haladnak tanulmányaikban, a hangsúly a spirituális fejlődésen van, ami a jövőbeli kötelességeikre készíti fel őket.

A házasság a grihastha ashram kezdete, amikor a spirituális fejlődést a gyerekek felnevelése és a közösségben vállalt aktív szerep erősíti. Amikor a gyerekek felnőnek és a szülők megszabadultak a felelősségtől, akkor lépnek át a vanaprastha ashram fokozatba, kivonva magukat a társadalomból, hogy a saját spirituális fejlődésükért tegyenek. Egy élethossz tapasztalata után lemondanak a világról a sannyasa ashramért.

Az upanyanam beavatás a pubertásba jelzi a brahmacharja ashram kezdetét, a vanaprastha diksa a középkorú embernél a teljes háztartással töltött élet után a sokkal intenzívebb gyakorlást kezdete. A nők esetében a menopauza kikristályosítja az élet ezen változását, ami nem pusztán biológiai. Bár a vanaprastha ashram nem feltétlenül a menopauzától függ, ez a természetes érés arra ösztönzi a nőket, hogy újra értékeljék a saját társadalmi szerepüket és a spirituális életüket, ami előre jelzi az új korszakot a lélek fejlődésében.

Menopauza

Az öregedés természetes folyamataként a test egyre kevesebb szaporodási hormont termel. A petefészkek és a méh összezsugorodik és végül a menstruációs ciklus véget ér. Ezt a pontot nevezzük menopauzának vagy klimaxnak. A pubertáshoz hasonlóan a menopauza is egy fokozatos fejlődés, ami akár évekig tarthat. Általában negyvenöt és ötvenöt éves kor között jelentkezik, de tudomásunk van sokkal korábbi kezdetről is. A hideg országokban ahol a menstruáció korábban kezdődik, ott a klimax később jelentkezik. A forró országokban mind a menstruáció, mind a klimax egy kicsit korábban jelentkezik. A klimaxra ható egyéb tényezők, az adott személy általános táplálkozási színvonala, súlya és az, hogy szült-e vagy sem. A korai menopauza lehet betegség eredménye vagy a petefészkek sebészeti eltávolításnak a következménye. A méh eltávolítása nem gyorsítja fel a klimaxot, ha a petefészkeket nem távolítják el. A modern gyakorlat az, hogy legalább az egyik petefészket meghagyják, ha az egészséges, ami folytatja a megfelelő ösztrogén termelést, hogy ezzel kitolja a menopauzát a szokásos életkorig. A csökkenő ösztrogén és progesteron kisebb változásokat indít el a csontokban, a bőrben és a keringési rendszerben, de alapvetően a menopauza azt jelzi, hogy a nő már nem képes a gyermekfogantatásra. De az összes többi funkció és képesség érintetlen marad, a személyes fejlődésben nincs megállás.

A fizikai tünetek

A hormontermelés csökkenése évekkel a menstruáció megszűnése előtt elkezdődik és ahogy a csökkenés folytatódik, úgy lesz a vérzés kevesebb, rövidebb és hosszabbak a menstruáció közötti szünetek. Néhány hónapig akár nem is lesz vérzés. Vannak olyan nők, akiknél hosszú idő után a ciklus időnként visszatér súlyos és bő formában, míg másoknál sokkal gyorsabban véget ér az egész változás. A nők kisebb százalékánál (azt mondják úgy 15% körül) a menstruáció folytatódik rövidebb időtartamú ciklus formájában egy évig vagy a teljes szünet után, visszatér mielőtt teljesen véget érne. Miközben a test alkalmazkodik a gyorsan változó kémiai egyensúlyhoz, általában fizikai kellemetlenséget is tapasztalhatunk Ezek nemcsak lelkiek, hanem

kétségkívül van élettani alapjuk és még azok a nők is érzik, akik minden szempontból egészségesek, aktívak és pozitív beállítottságúak.

Hőhullám meleg hullám a mellkasban, a hát alsó részén és a fejben, amit néha piros foltok kísérnek a bőrön. Egy ilyen hőhullám bőséges izzadással jár, és utána jöhet borzongás és gyengeség érzés. Általában egy-két percig tart, de számos esetben eltarthat akár tizenöt percig is. Kiszámíthatatlanok és akár többször is előfordulnak egy nap. Vannak nők, akik úgy gondolják, hogy a hőhullámok akkor jelennek meg, amikor a szokásos ciklusuk kezdődne. A hőhullámok leggyakoribbak éjszaka (éjjeli izzadás), és gyakran olyan hevesek, hogy átnedvesítik a lepedőt és az ágyneműt. Mivel megzavarják az alvást, lehet, hogy a fő okai a kimerültségnek és az ingerültségnek napközben. A hőhullámokat még nem értjük teljesen, de úgy tűnik, hogy a hypotalamus próbálkozása, hogy megbirkózzon a hirtelen hormonális változásokkal. Amint a test alkalmazkodott az alacsonyabb ösztrogén szinthez véget érnek.

Hüvelyi szárazság orvosi kifejezés a szárazságra és a hüvely rugalmasságának az elvesztésére, ami nagymértékben a hüvelyfal váladékénak a lecsökkenését eredményezi. A hüvelyi szárazság fájdalmassá teheti a szexuális együttlétet és a kiszolgáltatottá tesz a fertőzésekkel szemben. Általában a menopauza késői időszakában jelenik meg, számos esetben öt, tíz évvel az utolsó menstruáció után fejlődik ki.

Súlynövekedés nem feltétlenül a klimax velejárója, de ebben az időszakban az étvágy összezavarodik és lehet, hogy megnő. Másrészt, ahogy öregszünk, a testünknek valójában kevesebb élelemre van szüksége. A rendszeres jógikus étkezés és a testünk belső bölcsességére való odafigyelés megelőzi az elhízást.

A klimax tünetek az orvosok által alkalmazott kifejezés, ami lefedi nem csak az említett problémákat, hanem más tünetek sorát is amibe beletartozik a fejfájás, emésztési problémák, szédüléses időszakok, reszketés, ugráló vérnyomás, álmatlanság, letargia, ingerültség és depresszió. Ezek a tünetek nem közvetlenül a csökkenő ösztrogén szinthez köthetők, ámbár kétségtelen, hogy a hormon ingadozása hatással van a nők hangulatára, ezek a kellemetlenségek jobban megviselik őket.

Ezeknek fizikai és a lelki nehézségek a jelenléte változik napról –napra és vannak olyan nők, akik egyáltalán nem tapasztalják őket. Angliai és amerikai tanulmányok beszámoltak arról, hogy csak a hőhullámok, az éjszakai izzadás, és a hüvely szárazság kapcsolódik közvetlenül a klimaxhoz. Általánosságban úgy tűnik, hogy a legtöbb nő (minden kilencedik a tíz közül) megtapasztal valamilyen kellemetlenséget, de nem olyan mértékben, hogy az megzavarná az életét vagy orvosi kezelést igényelne. Csak egy kisebbség (tíz nőből kettő) az, aki szélesebb probléma-tömeget tapasztal, vagy olyan fájdalmasnak érzi, ami megzavarja a normális életét.

Hormonpótló kezeléseket az orvosok a menopauza számos súlyos esetekor alkalmaznak. Ilyenkor rendszeresen szintetikus osztrogént adagolnak Bár gyakran nagyon hatékony, ellenjavallt, mert megnöveli a női szervek rákos betegségének, a magas vérnyomásnak, a vérrögöknek, és a szívbetegségeknek a kockázatát.

A homoepathia kiváló segítség, különösen a jógával gyakorlatokkal kombinálva. A Sépia kiváló a depresszióra a Pulsatilla pedig a hőhullámokra.

A megfelelő étkezés segíthet a klimax és a klimax utáni nehézségek csökkentésében. A kalcium hiány néha az osztrogén és a progesteron hormonon hiányából adódik és extra kálciumot kell bevinni (tej, zöldszínű zöldségek) és D vitamint (napfény).Így a csontok keménysége fenntartható és elkerülhető a csontritkulás. Ha bizonyos proteinok (tryptophan ami a szerotonin előanyaga) csökkenése előidézi a depressziót- amit az osztrogén hiány még jobban felerősíthet-

a proteinek kismértékű növelése segíthet a depresszió megelőzésében. Ezért az étkezés tartalmazzon, tejet, szóját, lencsét, mogyorót, rizst és egyéb magokat.

A rendszeres jógagyakorlás a húszas–harmincas évektől biztosítja a maximális egészséget a test összes funkciójának. Amikor a klimax megjelenik akkor a vese, vastagbél, tüdő teljesen felkészült, hogy legyűrje a kémiai változásokat.

Korábban a változókor sokkal gyötrelmesebb volt, mert a babona és szégyenkezés köde borította. Azt hitték, hogy a nőiség teljes megszűnéséhez vezet. A nő lényege kiszáradt és csak egy ráncos öreg banya nem maradt belőle. Manapság a növekvő tudás megszüntette ez a nézetet, de még mindig van alapja az idegességnek, félelemnek, ami gyötri a nőket ebben az időszakban. Ezek a járulékos kínok valóságosak, de nem fizikailag determináltak. Megfigyelték, hogy az a nő, aki mindig a saját kultúrájának a szabályrendszerét követte, és ráadásul családban élt általában kevesebbet bánkódott és szorongott. A pozitív és tudatos hozzáállás esetén a nők kevésbé hajlamosak a lelki szenvedésre és depresszióra.

Általánosságban a fiatal nők állnak a legnegatívabban a változásokhoz az életben. Így már a tapasztalatot megelőzően eltorzult gondolataik vannak a témában és hajlamosak sokkal rosszabbnak feltételezni, ami rájuk vár, mint ami valójában lesz. Azok a nők, akik már átestek a klimaxon gyakran kevésbé negatívak vele kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy jobb a perspektívájuk és átfogóan tekintve a személyes fejlődés és teljesítmény szempontjából a változó kor sokkal kevésbé jelentős. Jó lenne tehát, ha a fiatal és az idősebb nők nyíltabban beszélnének egymással ezekről a dolgokról. Az egyik lényeges területe a kétségeknek és félelmeknek az a hit, hogy a nők érzéki vágyai kihalnak a menopauzával. Idősebb nőkkel beszélve kiderül, hogy nem szokatlan az aktív szexuális élet folytatása jóval a klimax után is. Az öreg banya mítoszával ellentétben, a jövőbe tekintő nők megtapasztalják az újra éledő intimitást a férjükkel és új érdeklődés vagy képességek születését.

A másik félelem, hogy a klimax a vég kezdete- a gyors leépülés a szenilitás felé. 1900 körül a déd mamáink és nagymamáink időszakában a várható életkor a legtöbb országban sokkal kevesebb volt, mint manapság. Amerikában például egy átlagos nőnél ez 50 év volt és miközben klimax 40 éves korban jelentkezett. Manapság a menopauza azonos vagy kicsit későbbi időpontban kezdődik, de egy átlagos nő életkilátása kb. 70 év. Hasonló trendeket érzékelnek az egész világon. Láthatjuk, hogy a klimax aligha nevezhető az aktív élet a végének. Majdnem az élet egy harmada, ami még a nők előtt van és ezekben az értékes években élvezhetik a korábbi tapasztalataik előnyeit miközben sokkal kevesebb a kötelesség és zavaró tényező

A jógát már a korábbi éveiktől gyakorló nők esetében a menopauza fizikai problémái kevésbé intenzívek és az érzelmi zavarok pedig lényégében nem léteznek. Mint minden hormonális kiegyensúlyozatlanságnál a jóga itt is hatalmas stabilizáló erővel rendelkezik. A vesék és a máj folytatja egy bizonyos mennyiségű ösztogén termelését még a petefészkek eltávolítása után is, és a megfelelő jóga gyakorlás képes stimulálni ezeket az extra forrásokat és így részben kompenzálni tudja a petefészkek elvesztett hormon mennyiségét. Ha nem is gyakoroltuk a jógát korábban, soha nem késő elkezdeni. Még az olyan nő is, akinek eltávolították a petefészkeit és méhét vagy más komoly műtéten esett át is képes jógázni.

A fordított testhelyzetek, mint például a viparita karini mudra, sirshasana mindegyik nagyon hasznos, különösen ha összekapcsoljuk a hátrahajló asanákkal. A pranayama gyakorlatokat sok nő nagyra értékeli ebben az időszakban. Ellensúlyozzák a kevesebb alvást és segítenek az ingerültség leküzdésében. A legértékesebbek a bandhák és a mudrák. Különösen a moola bandha, jalandhara bandha és uddijana bandha együtt alkalmazva egyéb meditációs technikákkal.

A meditálás szembesít a félelmekkel és szorongással, amik felerősíthetik a fizikai szenvedést. Adhat még tisztánlátást és inspirációt, hogy a lehető legtermékenyebben lehessen a hátralévő

éveket kihasználni. Másrészt sok idősebb nő elszánja magát és fogékony ebben az időszakban a meditációra. Számos ambíciójukat már kielégítették, és kötődéseik természetesen halványabbak, így kevesebb a zavaró tényező, amikor meditálnak.

Karma sannyasana (visszavonulás a társadalmi kötelességektől)

A védikus időkben a férj és a feleség visszavonultak az erdőbe, és kegyesen átléptek életüknek abba a szakaszába, amit vanapratha ashramnak hívtak. Manapság ez nem célszerű sőt talán nem is lehetséges, hogy az emberek többsége megtegye, bár sok nő változtat az életén, átalakítja az értékek fontossági sorrendjét: kiemelkedő szerepet kap belső életük. Viparita diksa vagy karma sannyasa a neve a kezdetnek, amely megerősíti és táplálja ezt az új tudatosságot. Ez és a jóga gyakorlása nem a világtól való elvonulásra ösztönöz, hanem arra, hogy másfajta filozófia alapján, mélyebb és kiterjedtebb tudatossággal éljük az életet. Hogy az életünk kiteljesíthessük, kerekké, egésszé tegyük, meg kell tapasztalnunk az igazi, termékeny tudatosságot, amelyet a vichara, a dhyana, és más gyakorlás hozhat számunkra. E magasabb tapasztalat és az atha anubhati nélkül az életünk anélkül ér véget, hogy kiteljesedne. A Karma sannyasana megadja azt a vázat, ami az összes korábbi tapasztalataink tanulságágát összekapcsolja és a sadhanán (gyakorláson) keresztül lelki életünkbe nyugalmat és igazi bölcsességet hoz.