"Te, mint nő, felfoghatatlan lehetőségekkel vagy megáldva.
Amikor néhány pillanatra megéled magadban a nőt, amikor minden görcsölés és küszködés, aggódás és véleményalkotás helyett jól érzed magadat a bőrödben, belőled születik meg a tavasz.
A mozgásod, a hangod, a mosolyod, egyetlen pillantásod elég ahhoz, hogy a körülötted lévő szenvedésből örömöt, a fájdalomból boldogságot teremts. Ha az egód
...
félreáll, és megéled lényedet, minden mozdulatod, tested minden rezdülése maga a tánc, maga a zene. Ha nem ostoba féltékenységgel és aggodalommal vagy tele, érzelmeid és gondolataid hatására végtelen lehetőségek szökkenek szárba: ahogy megéled a szívedet, és nevetsz, az egész világ ragyog és veled nevet.
Erre a nő önmagában, minden tanulás nélkül képes: a teremtés lágyságban, odaadásban megnyilvánuló, végtelen ereje a tiéd, pontosabban te vagy. Ha az egód korlátai feloldódnának, maga lennél a határtalan lehetőség és a folyamatos változás csodája, öröme, boldogsága. De hát a női-egód, amellyel tévesen nőként azonosítod magad, megfoszt ettől a lehetőségtől, s csak pillanatokra engedi meg neked, hogy az légy, aki vagy: nő."
~ A. J. Christian (Mit keresett Isten a hálószobában?)